Élj Zölden

• az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át és
• olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését.

A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb. folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük a felhasznosítás(upcycling) és a lehasznosítás (downcycling) fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.

Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebbvasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz). Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.

A szelektív hulladékgyűjtés

A nem szerves háztartási hulladék szelektív gyűjtése viszonylag kis költséggel kialakítható.A szelektív hulladékgyűjtés a különféle hulladéktípusok anyagfajta szerinti különválogatása. Ezek az anyagok: fém, fehér üveg, színes üveg, papír, műanyag. A szelektív hulladékgyűjtés után következő „fázis” az újrahasznosítás, melynek során az összegyűjtött anyagból új anyagot hoznak létre, ezáltal elősegítve a környezet tisztulását. A szelektív hulladékgyűjtésnek létezik egy különleges fajtája is, melyben a használt elektronikai termékeket hasznosítják újra.

A fogalmi tisztázatlanságra jellemző, hogy az italoskartonokat néhány helyen a műanyag hulladékokat gyűjtő konténerbe kell helyezni, míg azokat máshol a papírhulladék között gyűjtik. A keveredés elsődleges oka, hogy ezen csomagolóanyag valójában többrétegű, papírt, műanyag- és fémfóliát egyaránt tartalmaz.

A szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon

Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés még nem olyan elterjedt, mint a világ többi országában, például Dániában, Svédországban, ahol a hulladék 80-90%-át így dolgozzák fel. Ennek egyik oka az lehet, hogy Magyarországon viszonylag kevés a szelektív hulladékgyűjtő, továbbá kevésszer ürítik ki ezeket.

A magyarországi szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőszigetek számáról nincsenek pontos adatok. Tudni lehet, hogy Nyíregyházán 151, Pécsett 170, Budapesten 900 a számuk, ami igen alacsony, mert ezer lakosonként egy gyűjtőszigetre lenne szükség legalább.

Azoknak, akik szeretnének szelektíven hulladékot gyűjteni, segítséget jelenthetnek a hulladékudvarok, ahol a szelektíven válogatott újrahasznosítható és egyéb hulladékokat a lakosság ingyenesen el tudja helyezni.

A szakasz címéhez tökéletesen illeszkedve megemlítendő még az a nem elhanyagolható információ is, hogy a kialakított szelektívhulladékgyűjtő szigeteket a lakosság igen nagy része állandó lomtalanító helynek tekinti, és mindenféle más módon kezelendő hulladék rendszertelen odahalmozásával teszi lehetetlenné az eredeti rendeltetésének megfelelő használatát. Érdemes megjegyezni, hogy még érdekesebb ez a probléma annak fényében, hogy hazánkban minden város önkormányzata rendszeresen tart lomtalanításokat, amikor a feleslegessé vált holmik szervezetten elszállításra kerülnek.